KONKRÉT JAVASLAT A KAPCSOLATFELVÉTEL ÜGYÉBEN. RÉSZÜNKRŐL KI, HOGYAN ÉS MIT MONDJON?

 

1. KI?

 

A szöllőskislaki Kármán Tódor által 1960-ban alapított Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (IAA) égisze alatt több Állandó Bizottság is működik. Egy ilyen szervezet a SETI Állandó Bizottsága is, amely 1989-ben fogadtatta el azt a nyilatkozatot, amelyben meghatározzák az ETI (földönkívüli intelligens) civilizációval való kapcsolatfelvétel alapelveit (http://avsport.org/IAA/protdet.htm).  A Nyilatkozat 8-as pontja egy nemzetközi tanácskozáson eldöntendő álláspont kidolgozását javasolja, mielőtt bármilyen jelet vagy választ küldenénk ETI felé. A 9-es pont pedig egy nemzetközi tudós-és szakembergárda összeállítását javasolja, amely majd elemzi az ETI civilizáció üzenetét és közvetíti azt a bolygónk népei felé. Az álláspont módosult ugyan a 2010-ben megfogalmazott, az ETI kutatásával kapcsolatos alapelvek Nyilatkozatában (http://avsport.org/IAA/protocols_rev2010.pdf), de mindkét dokumentum eltekint az emberi fajra és természetre oly jellemző nyakasságról és ostobaságról. Méghogy valakinek az IAA megmondja, hogy mit tehet, és főleg mit nem tehet? A Krím-félszigeten működő Jevpatorija rádiótávcső által az ’Üzenet a Földről’ fantázianevű digitális rádióadás 2008-ban a Gliese 581 rendszer egyik exobolygója felé indult el. Az üzenet előállítói (egy brit médiakonszern és egy orosz rádiócsillagász,  Alexander Zajcev) politikusokat és televíziós celebeket kértek meg, hogy fogalmazzák meg az emberiség mondanivalóját. A résztvevők ugyanis úgy vélték, hogy Stephen Hawkingnak az anyukája igen sok Grimm-mesével traktálta kisfiát annakidején. Szerintük a brit tudós most a gyerekkorában elszenvedett Grimm-traumája következtében hasonlítja a kozmoszba üzenetet küldő emberiséget egy olyan kisgyerekhez, aki a sötét erdő szélén bekiabál a fák közé, hogy „hadd lám, mi lesz?”.

Arról már ne is beszéljünk, hogy ha az ETI űrhajója megjelenik az égboltunkon, idelent valószínűleg zavarok támadnak a kommunikációban és a távolsági utazásokban. Nem feltétlenül a látogatók behatására: a Földön két adag hisztéria és egy adag ostobaság elegye (2H + O) durranógázként működhet és megakadályozhatja azoknak a nemzetközi konzultációknak a megszervezését, amelyeket az IAA Nyilatkozata, valamint az ENSZ-nek a világűr kutatásáról és felhasználásáról szóló Alapszerződése  (UN Treatises and Principles on Outer Space, http://www.unoosa.org/pdf/publications/STSPACE11E.pdf) alapján kellene összehívni.

Mivel ezeken az általános irányelveken kívül nincsenek konkrétabb utalások arra nézve, hogy miként válasszuk ki azokat a szakembereket, akik a fenti dokumentumokban megnevezett tevékenységeken kívül (elemzés, tájákoztatás) az érdemi feladatot is magukra vállalhatnák – vagyis választ fogalmazhatnának meg egy ETI-tól származó üzenetre, konkrét javaslataimat az alábbiakban foglalnám össze:

- Több „nemzeti” tárgyalócsoportot kell létrehozni – kontinensenként minimum kettőt. A tárgyalócsoportoknak képesnek kell lenniük kapcsolatot tartani egymással és az IAA-val az erre a célra fenntartott, nagy zajtűrő képességű információközvetítő csatornákon keresztül.

- A tárgyalócsoportok tagjait és póttagjait az illető ország SETI Klubjai nevezik ki. A SETI Klubok a magyar SETI Klub mintájára szerveződnek meg világszerte, és az illető nemzet elismert szaktekintélyeinek azon rétegéből fogadnak be tagokat, akik fontosnak tartják és hajlandóak személyesen is résztvenni a SETI munkálataiban.

- A tárgyalócsoport tagjai a nemzeti SETI Klub székhelyétől maximum 500 km-re lakjanak

- A tárgyalócsoport tagjai az alábbi  feltételeknek kell megfeleljenek:

1. Felsőfokú végzettség az alábbi tudományok valamelyikében: csillagászat, matematika (a számelmélet előnyt jelent), fizika (a kvantumfizika előnyt jelent), orvostudomány vagy biológia (genetika előnyt jelent), számítástechnika (genetikai algoritmusok, kvantumszámítógépek előnyt jelentenek), nyelvészet, esztétika.  A tárgyalócsoportnak hét tagja van, akik nevezett tudományágak művelői – ekként a csoport mind a hét tudományágban szakismerettel rendelkezik. Szintén része a tárgyalócsoportnak hét póttag (a rendes taggal azonos képesítésű), akik a felkészülés minden szakaszán résztvesznek a tagokkal együtt.

2. Középfokú jártasság két tudományágban a fentiek közül – az alapszakmán kívül.

3. Nagy munkabírás és gyors tanulásra való képesség – a jelentkező a fenti 3, sajátnak tekintett tudományágon kívüleső területek valamelyikének egy szegmensét kell megértenie/megtanulnia alkalmazni 2 hét alatt – pl matematikai analízis, a Standard Modellen túli fizika, húrelmélet, genetika, programozási nyelvek, lambda-kalkulus, a hopi, a navajo, a japán vagy a sumér nyelv alapszintű ismerete, megtanulni játszani valamilyen hangszeren, elnyerni egy felnőtt kutya vagy ló barátságát, stb.

4. A tagok elfogadják, hogy a tárgyalócsoporton belül nem érvényesek a demokrácia törvényei: a szavazatok súlyozottak. A súlyokat a fenti három kritérium szerinti eredmények határozzák meg. Vagyis a csoport intellektuális türanniszként működik (Arisztotelész Politika c. művében a monarchia egyik formája a türannisz, ahol a hatalmat egy  megválasztott türannosz, vagyis az aiszümnata gyakorolja.) Az aiszümnata szerepét a csapat legmagasabb intellektuális pontszámú tagja játssza, aki a szavazásokat minden döntéshozatal előtt megszervezi, és akinek szavazata 5 pontot ér, a két helyetteséé (pontszámban a második és harmadik helyezett) 3-at, a többi rendes tagé 1-et. A póttagok nem szavaznak.

5. A tagok és póttagok ismerik és működtetni képesek a lentebb vázolt Kommunikációs Eszközt, valamint azokat a speciális telekommunikációs eszközöket, amelyek a tárgyalócsoporton belül és a különböző tárgyalócsoportok közötti kapcsolatot biztosítja

 

2. HOGYAN?

 

A kommunikáció két gondolkodó entitás kapcsolatának egyik aspektusa. A gondolkodás meghatározását egy másik cikkben megfogalmaztuk. (A gondolkodás az a folyamat, amelynek során a környezet viszonyait tükröző absztrakciók manipulálásával egy szervezet saját céljainak elérését segíti elő, mintegy alakítva a jövőt saját érdekei szerint. A folyamatnak három fázisa van: az érzékelés, az absztrakt fogalmak kialakítása és végül a jövő befolyásolása olyan döntések révén, melyek meghozatalában az absztrakt fogalmak kölcsönhatásának képzeletbeli lefuttatása eredményeinek mérlegelése játszott szerepet. Dr. Györfi András: Egy civilizáció fejlettségi fokának megállapításáról. Hatékony kommunikáció csak akkor alakulhat ki, ha a gondolkodás mindhárom fázisában sikerül közös nevezőre jutni: vannak mindkét entitás által érzékelt jelenségek, vannak mindkét fél által ismert fogalmak, és érdekeik, jövőképük kapcsolatban állanak (ezek sajnos lehetnek ellentétesek is, amint arra Stephen Hawking és társai felhívták a figyelmet!). Véleményem szerint, ha létezik ETI a kommunikációs képességeinken belüli téridő-tartományban, a SETI eddigi eredménytelenségének oka, hogy a gondolkodás eme három fázisában nem sikerült eddig közös nevezőre jutnunk. Amennyiben tehát holnap fogunk egy jelet egy távoli civilizáció irányából, vagy ETI valamilyen technomarkerére bukkanunk, a kommunikációs folyamat beindítása érdekében ezeket az aspektusokat kell szem előtt tartanunk. Ha ugyanis bármelyikük tekintetében nincs közös elem, akkor nem számíthatunk eredményre: ebből a szempontból a kétirányú kommunikáció „minden vagy semmi” típusú jelenség.

A kapcsolatfelvétel „Hogyan?” kérdésére adandó válasz is kézenfekvő, ha a fenti megfontolásokat elfogadjuk.  A kapcsolatfelvétel első szakaszában egy olyan sokoldalú kommunikációs eszközt kell bevetnünk, amely képes az emberiség nevében megnyitni és fenntartani egy kommunikációs csatornát. A fentebb-vázolt durranógáz-effektus miatt az eszköz megépítését nem lenne bölcs dolog akkorra időzíteni, amikor már annak a bevetése volna aktuális. Oliver Cromwell tanácsát aktualizálva: lehet, hogy a SETI nem hoz ma eredményt, de a kommunikációs eszközeinket tartsuk készenlétben. (Cromwell az 1650-es évek írországi hadjárataiban intette katonáit arra, hogy bízzanak ugyan Istenben, de a puskaporukat mindenesetre tartsák szárazon.)

Mivel a kommunikációs eszköznek alkalmas kell lennie fizikai kapcsolatot is kialakítani ETI-vel (amennyiben az megközelíti a Földet), megtervezése és megépítése tekintetében az alábbi irányelveket javasolnám

1. Felépítés

1.1 Nyomáskülönbségek elviselése – a világűr vákuumától a légköri nyomás százszorosáig

1.2 Hőmérsékleti különbségek elviselése – minusz 270 C foktól  +1650 C fokig (ez az atmoszféránkba visszatérő irányított eszköz hőmérséklete a légköri súrlódás következtében)

1.3 Sugárvédelem – 8 Gray (az emberre halálos dózis)sugárterhelésben is maradjon működőképes

2. Autonómia

2.1. Mozgás: felszínen légpárnán, levegőben és vákuumban sugárhajtóművel - legalább egy órán keresztül

2.2. Energia: napenergiával feltölthető akkumulátorokról, legalább 24 órás autonómia

2.3. Döntéshozatal: a tárgyalócsoporttal való kapcsolat megszakadása esetén a mesterséges intelligencia modul aktiválódik, mely a 3-ik szakaszban (a Mit? ) tárgyalt elemekre, önfenntartásra és adatrögzítésre épül.

3. Kommunikációs csatornák

3.1. -tárgyalócsoport fele: rádiófrekvencián, a csoport anyanyelvén – jelen esetben magyarul. Tartalom: az ETI környezetének  video, audio, nyomás, hőmérséklet, sugárterhelés adatai, a környezet kémiai összetevőinek elemzése

3.2. - ETI fele: 3.2.1. - A kommunikációs eszköznek képesnek kell lennie hologrammok vetítésére. Valószínűsíthető, hogy az ETI tagjai képesek érzékelni a 3D-ban vetített képeket

  3.2.2. - hangok sugárzására

  3.2.3. – modulált elektromágneses sugárzások kibocsátására a rádiófrekvenciától az ultraibolyáig.

Alapesetben a   tárgyalócsoport > kommunikációs eszköz > ETI > kommunikációs eszköz > tárgyalócsoport kommunikációs  csatorna földi bázisát a tárgyalócsoport aiszümnatája üzemelteti, stratégiai döntéseiket a fentebb vázolt súlyozott szavazatok alapján hoznak meg, figyelembevéve az IAA, az ENSz és a jelen dokumentum 3-as pontjának (Mit?) irányelveit. A kommunikációs csatorna „beüzemelése” érdekében matematikai, csillagászati és fizikai elemek felhasználásával, hologrammok vetítésével ajánlatos elkezdeni egy ETI-vel közös fogalomtárat kiépíteni, amelyre a további tárgyalások alapozódhatnak.

 

 

3. MIT?

 

3.1. Mit mondhatunk: ez javarészt attól függ, hogy civilizációink miként viszonyulnak egymáshoz tudás, technológia, gondolkodás, energiafelhasználás és erkölcs dolgában – ld. korábbi cikkünket a társadalmak összehasonlításával kapcsolatosan. Mondanivalónk lényege a kooperáció előnyeinek felvázolása volna: az ellenségeskedés és az erőforrásokért való versengés helyett a mindkét fél számára előnyös, nem zéró összegű játszmába kellene bevonnunk ETI-t. A tárgyalások tehát azokat a külső forrásokat kell azonosítsák, amelyek margittai Neumann János megfogalmazása szerint biztosíthatják, hogy mindkét fél nyereségesnek ítélje meg a kapcsolatfelvétellel kezdődő játszmát.

3.2  Talán még fontosabb azonban, hogy mit ne mondjunk az ETI képviselői számára. Nem adhatunk fel területet, életet vagy nyersanyagot a tárgyalások során: alku tárgyát képezhetik az ismeretek és a Naprendszeren kívüli területek nyersanyagforrásai. Ez a kommunikációs eszközök bevetésének oka is: ember nem kerülhet fizikai kontaktusba ETI képviselőivel, amíg a kölcsönös megismerés és bizalom nem épül ki. Ezért javasolom, hogy a közös fogalomtár kiépítését a csillagászat, fizika és matematikára alapozzuk: a biológiánk, IT-és energetikai ismereteink megosztását csak azután lehetne káros következmények nélkül megkezdeni, miután ez a bizalom megszilárdult.

 

ÖSSZEFOGLALÁSKÉPPEN

A kapcsolatfelvételre a felkészülést nem holnap kell elkezdenünk, mikor a látogatók már a nyakunkon vannak – hanem ma.

A kapcsolatfelvétel emberi és technikai eszközeinek felkészülése egy komplex, idő- és erőforrás-igényes feladat, melyeket a nemzetek a maguk SETIKlubjai révén szervezhetnek meg. A nemzeti SETIKlubok megalapítását a SETI Állandó Bizottsága segítheti, ugyanez a szervezet majd koordinálhatja is a megalakult klubok és tárgyalócsoportjaik felkészülését és együttműködését.

A fenti irányelvek természetesen aszerint módosítandóak, hogy milyen információkat lehet  kivonni az ETI civilizációval való kommunikáció során.

 

Dr. Györfi András

andrasgy@rejtelyesfizika.hu

 

Fel